Buddy Valastro nyomán..

Azt hiszem mindenkinek az életében van egy olyan étel, sütemény, torta, aminek sikerülnie kellene, és valószínű egy másik napon nem is lenne semmi gond, de azon a napon minden összeesküdött a siker ellen. 
Ilyen volt nekem a tegnapi. Egy kislánynak készültem vörös bársony tortát csinálni. A tészta is, a krém is pikk pakk kész, nem egy nagy ügy.. 

Minden azzal kezdődött, hogy hétfőn rendeltem gél alapú ételszínezéket, meg marcipán helyettesítő bevonót, fehéret és színeseket, a tervem ugyanis az volt, hogy majd én fehérrel bevonom, és színes pillangókat és virágokat ragasztok rá..elsőre csináltam volna, de a fejemben tökéletes volt.:)) 
Itt álltam tegnap egész nap, de a futár nem érkezett meg..már meg akkor mi legyen.. 
Nekiálltam folyékony színezővel, ami ugyan hiába piros, a süti sosem lesz tőle piros..így vörös bársony helyett máris megkaphatja a torta a rózsaszín álom nevet, gondoltam..de aztán valahogy mégsem lett olyan durva, öröm és boldogság. Szép szín. 
A recept 30 centis formára szólt, én 22 centisben sütöttem, így a tésztából vettem el egy adagot még nyersen, hogy én azokból muffint sütök, amit a krémmel feldíszítek és cup cake-ként ajándékozza tovább a fiam, nőnap alkalmából. 
A krémet is elkészítettem, szuper. Nagyon jó állagú, lehet vele haladni. 
Kész volt a tészta, kész volt a krém, én meg vártam vártam a bevonót, ami nem érkezett meg..nem baaaj, akkor majd bevonom a krémmel mesterien. 
Elsőnek megcsináltam a muffinokat, akarom mondani a cup cakekeket (lehet nem jól írom):D, külön is rakosgattam, hogy kinek hány darab.. 

 

Aztán magam elé vettem a tortát..nézegettem a krémet..gyanúsan kevésnek tűnik..ááá..csak képzelődöm..nézem az órát..boltok már nincsenek nyitva..nem baj, a krém elég lesz. 

Egymásra pakoltam a három réteget, vékonyan bekentem a torta felületét, és azóta is csak bízom benne, hogy elég krém van a belsejében a rétegek között. :D 
Olykor kinyitottam rá a hűtő ajtót, valami nem stimmel..olyan lapos..hát peeersze, hiszen muffint is csináltál, te hülyenő. Lehet túl sokat vettem el a tésztából. De akkor ezen nem problémáztam, gondoltam, ha lapos lesz, majd csinálok hozzá egy gyors és finom csokis lapot, az fog váltakozni a vörössel, és úgy majd elég magas lesz. Persze, elfelejtettem.........nem baj, marad lapos..és amúgy is, akkor tuti nem lett volna elég a krém. :)) 
Közben nyújtani kezdtem a natúr marcipánt, ami színben sem az igazi, úgyhogy csak vágtam a fancsalibbnál fancsalibb fejeket. Ahogy kinyújtottam, abban már biztos voltam, hogy díszítésre nem lesz elég, csak bevonásra..na akkor most mi legyen? Úgy döntöttem, mégsem kap marcipán bevonatot..ha az unidecet nem hozták meg, akkor a teljes tervet felülírom. Bevonom a megmaradt kevéske krémmel, gyönyörűen, mint a profik. Csak azt felejtettem el, hogy én nem vagyok profi. És ezt a krémet még Buddy Valastro sem erre használja, igaz, neki tutira sikerülne ezzel is simává varázsolnia a torta felületét (meg biztosan még csomó mindenki másnak is), de ezen kár keseregni, hiszen nem vagyok Buddy, sem más. :) 
Nem sikerült. Óanyámmitcsináljakmost... 
És akkor eszembe jutott, hogy végül is ez egy kislánynak lesz, igazából a fiamtól, nőnapra meg névnapra..semmi jelentősége, lazujjá' le de most rögtön...Semmi jelentősége? Hogynelennemár..de arról nem veszünk tudomást..vívódtam csendben magammal. 
Végül kitaláltam, hogy ez direkt rücskös felületű torta lesz, és a hibákat rászórt morzsával és fahéjjal majd palástolom..és hozott a gyerek egy zacskó francia drazsét, azt is lenyúlom. 
Megszületett hát ez a csoda, amit próbáltam olyan jól fotózni, hogy ezt a történetet ne is kelljen megemlíteni, de bármilyen szögből is nézegettem, fotóztam, valahogy egyik sem lett az igazi.. 

Ezért, gondoltam, jobb, ha maradok az eredeti, őszinte verziónál.. 


 

Azért ez ne tántorítson el senkit, mert nagyon finom tortáról beszélünk, és még én is reménykedem benne, hogy ha kinyitom a hűtőajtót és meglátom eme remekművet, majd teljesen elalélok a gyönyörtől...:))) 
Vagy, ha én nem is, majd a pici lány.. 
És remélem elég krém van benne...:DDD

Recept némi változtatással innen és innen.

Müzliszelet házilag

Szeretitek? Nálunk kicsik is és nagyok is rajonganak érte. Sok-sok receptet kipróbáltam az elmúlt hónapokban, de ami állandósulni látszik, az az alábbi alaprecept:

Hozzávalók: 
200 gramm aszalt gyümölcs (bármilyen, amit szeretünk, akár többféle) 
12 dkg zabpehely 
3-3-3 dkg valamilyen olajos mag (mogyoró, napraforgó, dióbél, mandula, szezámmag, kesudió, pekándió..bármi, amit szeretünk) 
4 evőkanál méz 
Fél citrom leve 
70 ml gyümölcslé (pl narancslé, almalé) 

Az aszalt gyümölcsöt fölaprítjuk kis darabokra, az olajos magvakat picikét pirítjuk, de nem kell színt kapniuk. 
Egy edénybe öntjük őket, az aszalt gyümölccsel együtt, ráfacsarjuk a fél citrom levét, a gyümölcslevet és hozzáadjuk a mézet. 
Ezután szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük a masszát (egy ekkora adagot kb 20x25-ös tepsibe) és jó alaposan lenyomkodjuk (pl vágódeszka segítségével). 

175 fokra előmelegített sütőben 25-35 perc alatt készül el. Ezután meg kell várni míg elhűl, aztán lehet tetszőleges méretűre darabolni. Légmentesen zárható dobozban egy hétig friss marad. Tapasztalatom szerint másnapra lesz igazán jó. 

Ez tényleg csak egy alaprecept a nosaltyról. Lehet variálni, attól függően, hogy csokis, kókuszos, fahéjas, vagy bármilyen más szeleteket szeretnénk.

Én bevallom, mostanában nem szoktam cicózni, csak a kezeimmel tördelem darabokra, és csatos üvegekbe zárom.

Csokoládés arcpakolás

Ősztől tavaszig hetente-kéthetente egyszer érdemes alkalmazni az alábbi minden érzékünket kényeztető arcpakolást, amely táplálja, puhítja és kisimítja a bőrünket.

Hozzávalók:
2 kocka minimum 70%-os étcsokoládé
1 evőkanál méz

A két hozzávalót gőz fölött összeolvasztjuk, megvárjuk, hogy kellemes hőmérsékletűre hűljön, majd az előzőleg megtisztított arcbőrre felvisszük és 20 percig hagyjuk hatni.
Langyos vízzel mossuk le.

Fűszervaj házilag

Igen..meg lehet venni a boltban a vajat, fel lehet olvasztani és lehet bele fűszereket keverni, majd visszadermeszteni. No, de abban mi érdekes van?

A másik módszert sok háziasszony ismeri, és bizony sokan estünk is már abba a hibába, hogy addig vertük a tejszínhabnak valót, míg vaj nem lett belőle.

Ehhez hasonlít ez az elkészítési mód is, amelyet itt, Via oldalán találtam.

Hozzávalók:

-jó zsíros tejszín (habtejszínként árulják, de ne a növényi eredetűt, hanem a valódi tejszínt keresd)

-jól záródó üveg

-csöppnyi kitartás

Nem sok...csak 15 perc. :)

A tejszínt az üveg pereméig öntjük, a tetejére szórjuk a fűszereket, sót, borsot, köményt, kakukkfüvet, fokhagymát..ki mit szeret.

Az üveget lezárjuk és 15 percen keresztül jó erősen, kitartóan rázzuk.

Miután lejárt az idő, még sűrű, folyékony massza lesz, de nem kell megijedni és tovább rázni sem. Egyszerűen be a hűtőbe egy éjszakára és másnap reggelre szépen megszilárdul. (ha véletlenül mégsem, akkor nyugodtan folyamodjunk a jó öreg habverőhöz:) )

Rizstej készítése házilag

Kiváló alternatíva a bolti rizstej helyett.
Laktóz- és/vagy tejérzékenyek babáknak, felnőtteknek egyaránt ajánlom. Meg amúgy is..kiváltható vele a tehéntej.

Hozzávalók:
20 dkg rizs
1 liter víz
+ a hígításhoz minimum 7 és fél deci víz

A rizst átmostam, feltettem főni annyi vízben, amennyi ellepi. 1 órán át főztem, gyakorta megkeverve, hogy ne ragadjon le. Az elfőtt vizet mindig pótoltam. 1 óra hossza alatt nálam épp 1 liter víz fogyott. Ezután hozzáöntöttem 7 és fél deci forralt vizet, összeturmixoltam, vártam, míg hűl egy kicsit és leszűrtem. Minél sűrűbb szövésű szűrő, vagy gézlap, esetleg nylon harisnya alkalmas e célra. 
Állagát tekintve egy hígabb puding jelenleg, felhasználás szerint egészen tej állagig hígítható. 
A bolti rizstej íze édesebb, ez egészen natúr ízű. 
Lehet variálni, vaníliával édesíteni, fahéjjal fűszerezni. 

Ebből a mennyiségből közel másfél liter tejet kaptam. 
Hamarosan hozok egy másik elkészítési módot is.

Ünnepi dekoráció :)

Mi már decemberre készülünk a gyerekekkel. Pontosan csak az egyikkel, a kicsi még csak lelkesen szemléli az eseményeket. :) Segítene ő is, de abból még nem sok jó sülne ki. :)

Egy igazán egyszerűen elkészíthető dísszel kezdtünk, nem igényel sok hozzávalót, és még kézügyességet sem. Itt, Levendulalánynál találkoztam először ezekkel a kedves darabokkal. Az elkészítése csupán annyi, hogy egy egy zsenília drótot összetekerünk, majd meghajlítunk. Kiváló kezdés a gyerekeknek is, ráhangolódásnak is tökéletes. :)

Cukros-fahéjas mandula és mogyoró

Esős őszi vagy hideg téli este..fahéj illat..melegség...finom, kellemesen roppanós nasi... 
Nem is kell hozzá sok minden.. 
A legjobb hír pedig, hogy az egészséges életmódot követők is elkészíthetik, micmac szemfülességének hála, aki megjegyezte, hogy én ezt az édességet mennyire szeretem, és elküldte nekem a receptjét. 

Mondanom sem kell, hogy spórolhatunk is ezzel, mert az utcai árusok lassan horror összegekért árulják ezt a remek csemegét. 

A recept a következő: 

20 deka mandula/mogyoró/dió 
9 deka cukor vagy eritrit 
2 evőkanál cukrozott sűrített tej vagy cocomas (akik cocomast használnak, tehetnek hozzá még egy evőkanál mézet is) 
1 csomag vaníliás cukor vagy egy kevés vanília aroma 
2 evőkanál víz 
1 kiskanál fahéj 

A mandulát megpirítjuk egy serpenyőben. 
Egy edénybe beleöntjük a többi hozzávalót és elkezdjük melegíteni. Amikor a cukor felolvadt, akkor hozzáadjuk a megpirult mandulát, és egy villával óvatosan kevergetjük, mindaddig, amíg a víz el nem párolog a mázból, és akkor elkezd a mandulára morzsásodni. Vigyázni kell, hogy ne keverjük túl durván, se túl sokáig, mert akkor lepereg a máz. 

A végén egy sütőpapírra szétterítjük, hogy hűljön. 

Az enyém kicsit túl lett forgatva, így itt ott nem borítja egységesen a máz, de annyira finom, hogy gasztroajándékként is el tudom képzelni, ezért még jó sokszor kell gyakorolnom az elkészítését, hogy mire ajándékba adom valakinek, addigra a kinézete is tökéletes legyen. ;))

A recept innen van, itt láthatjátok, hogy hogyan is kell igazából kinéznie. :))